Egy hideg novemberi estén a budapesti Zeneakadémián játszottam, amikor minden, amit addig biztosnak hittem, darabokra hullott. A családom elvárásai, a zene iránti szenvedélyem és a saját bizonytalanságaim egyetlen pillanatban csaptak össze. Aznap este nemcsak a zongorán játszottam, hanem a saját lelkem húrjain is.