Egyetlen telefonhívás mindent felforgatott: húsz év után az exférjem azt kérte, házasodjunk újra, hogy a fiunk lakáshoz jusson. A múlt fájdalmai, családi viták és a jövő bizonytalansága között őrlődtem. Vajon létezik jó döntés, ha a szív és az ész mást diktál?
Egy válás után újra rátaláltam a szerelemre, de a gyerekeim nem tudják elfogadni az új páromat. Az esküvőnk tervei családi viharokat kavarnak, és választás elé állítanak: a saját boldogságom vagy a gyerekeim lelki békéje. Vajon lehet-e úgy szeretni, hogy közben ne veszítsünk el mindent, ami fontos?
Hatvanöt évesen, húsz év magány után újra felbukkan az exférjem, és menedéket kér tőlem. A gyerekeim tiltakoznak, én pedig két tűz közé kerülök: a múltam és a családom között kell választanom. Vajon lehet-e újra bízni abban, aki egyszer már összetörte a szívemet?
Egyetlen pillanat alatt omlott össze minden, amikor anyám szemébe néztem, és kimondtam: elköltözöm. A családi konfliktusok, a válás utáni sebek és a felnőtté válás nehézségei mind egyszerre zúdultak rám. Vajon lehet-e úgy szeretni, hogy közben önmagunk maradunk?
Egy szombat délután, amikor a lányomért mentem az exférjemhez, olyan jelenet fogadott, amit soha nem fogok elfelejteni. Valentina a földön feküdt, a mostohaanyja, Ágnes pedig egy seprűvel a kezében állt mellette. Aznap minden megváltozott bennem – anyaként, nőként, emberként.
