Egy esős októberi estén szembesültem azzal, hogy a saját unokatestvérem, akit hónapokig segítettem, meglopott. A történetem arról szól, hogyan omlott össze a bizalmam, milyen nehéz volt szembenézni a családi árulással, és hogyan próbáltam megtalálni magamban az erőt a megbocsátáshoz. Ez az út keresztülvezetett a haragon, a szégyenen és végül a reményen is.