Mindig azt hittem, hogy a nyugdíjjal végre eljön az én időm, de a családom elvárásai újra és újra visszahúznak. Szeretem az unokáimat, de nem akarok csak háztartási segítő lenni – szeretnék végre magamért élni. Vajon önzőség, ha most először magamat helyezem előtérbe?