Egy reggel, amikor a kanál kiesett a kezemből, ráébredtem, mennyire üres lett az életem férjem halála óta. A magány, amely addig csak suttogott, hirtelen ordítani kezdett, és kénytelen voltam szembenézni a fájdalommal. Egy váratlan találkozás azonban mindent megváltoztatott, és új reményt adott nekem.
Egy özvegy anya, Zsófia szemszögéből mesélem el, hogyan próbálja feldolgozni férje elvesztését, miközben fia, Jakab új szerelme, Magda megjelenik az életükben. A történet a családi kötelékekről, féltékenységről, újrakezdésről és a mindennapi csodák kereséséről szól. Az olvasóval együtt keresem a választ: vajon képesek vagyunk-e újra hinni a csodákban, ha egyszer már elvesztettük a reményt?
Feleségem halála után azt hittem, soha többé nem találok boldogságot. Aztán megismertem Zsuzsát, aki új reményt adott nekem és a lányomnak, Annának. Egy családi vacsorán azonban Zsuzsa egyetlen mondata mindent összetört bennem – és talán örökre megváltoztatta a sorsunkat.
A férjem temetésén, a gyász közepette szembesültem azzal, hogy hatalmas adósságot hagyott rám. Miközben a családom széthullani látszott, egy váratlan személy segített kimászni a gödörből. A történetem arról szól, hogyan találtam újra önmagam és reményt ott, ahol már csak árulást és fájdalmat láttam.