A nevem Katalin. Évekig azt hittem, hogy az a szeretet jele, ha minden fizetésemet a férjemnek, Gábornak adom. De lassan ráébredtem, hogy egy olyan kapcsolatban élek, ahol a félelem és az irányítás vette át a gyengédség helyét, és elhatároztam, hogy visszaszerzem önmagam.
Évekig minden fizetésemet a férjemnek adtam, azt hittem, így mutatom ki a szeretetemet. Idővel ráébredtem, hogy ezzel elveszítettem az önállóságomat, és minden lépésem az ő ellenőrzése alatt állt. Ez az én történetem a félelem, a kétely és a szabadságvágy között.
Egy budapesti nő vagyok, aki mindent feláldozott egy új szerelemért, de végül egy macska, a fiam és a mindennapi feszültségek miatt minden darabokra hullott. A történetem a családi lojalitás, a női önállóság és a magyar hétköznapok valóságáról szól. Vajon tényleg egy macska lehet a vég kezdete, vagy csak ürügy volt minden elfojtott sérelemre?
Egy este, amikor a férjem, Gábor leült velem a konyhaasztalhoz, minden megváltozott. Azt javasolta, hogy éljünk külön egy ideig, hogy „átgondoljuk a dolgokat” – és ezzel elindított egy lavinát, amely mindkettőnket elsodort. A történetem arról szól, hogyan lettem újra önmagam, miközben a házasságom darabokra hullott, és hogyan tanultam meg, hogy néha a legfájdalmasabb döntések vezetnek el a szabadsághoz.
