Negyvenhárom évesen, férjem halála után a mostohagyerekeim egyik napról a másikra kidobtak a közös otthonunkból. Egy bőrönddel és egy marék emlékkel kellett új életet kezdenem, miközben a múlt fájdalma és a jövő bizonytalansága között vergődtem. A történetem arról szól, hogyan találtam újra önmagam, barátokat és reményt egy olyan világban, ahol a család néha nem ott van, ahol várnánk.