Egy anya vagyok, aki éveken át hitt abban, hogy a hosszú távú szoptatás a szeretet legmélyebb kifejezése. Most azonban, amikor fiam, Gergő már iskolás, szembesülök döntésem következményeivel: családi feszültségek, társadalmi megítélés, és a saját lelkiismeretem harca. Ez az én történetem a megbánásról, a megértés kereséséről és arról, hogyan próbálok újra közel kerülni a fiamhoz és önmagamhoz.
Egyetlen pillanat alatt omlott össze az életem, amikor egy idős asszony lakásában szembesültem önmagammal és a bűneimmel. A mohóságom, a csalásaim és az önzés lassan mindent felemésztettek bennem, míg végül egy varázslatos találkozás mindent megváltoztatott. Vajon képes vagyok-e jóvátenni mindazt, amit elrontottam, vagy örökre rabja maradok a saját hibáimnak?
Egy évvel ezelőtt mindent megtettem, hogy segítsek a testvéremnek, amikor a legnagyobb szüksége volt rá. Félretettem a saját érdekeimet, és odaadtam neki a fél örökségemet. Most mégis úgy érzem, mintha soha nem is ismertem volna őt igazán.
Egy forró júliusi napon a Balaton partján elvesztettem mindent, amit fontosnak hittem. Egy meggondolatlan, indulatos kirohanásom miatt nemcsak a munkámat, de a családom bizalmát is elveszítettem. Most, hogy mindent újra kell építenem, csak azt kérdezem magamtól: vajon tényleg én voltam az, aki ennyire elvakult lett?
