Tizenkilenc évesen férjhez mentem, tele reménnyel és naivitással. Egy szűk pesti lakásban éltem a férjemmel és az anyósommal, ahol minden nap egyre nehezebb lett. Egy vacsoraasztalnál elhangzott mondat végleg megváltoztatta az életemet, és egy bőrönddel tértem vissza a szülői házba.