Egy reggel a férjem, Gábor, elment kenyérért, és soha többé nem láttam viszont. Évekig éltem a bizonytalanságban, míg végül szembe kellett néznem a fájdalmas igazsággal. Ez az én történetem a hiányról, a reményről és arról, hogyan találtam meg önmagam a veszteség árnyékában.
A bátyám halála után minden az ő feleségéé lett, én pedig csak egy doboz régi fényképet kaptam, és az érzést, hogy kitöröltek a családomból. Gyerekkorom óta elválaszthatatlanok voltunk, de most, hogy már nincs velem, úgy érzem, mintha sosem léteztem volna. Ez a történet a fájdalomról, családi konfliktusokról és arról szól, hogyan próbálok értelmet találni egy olyan világban, amely hátat fordított nekem.
Huszonöt év házasság után elváltunk, azt hittem, mindent feldolgoztam. De amikor megláttam a volt férjemet azzal a nővel, akit barátnőmnek hittem, minden összetört bennem. Ez a történet arról szól, hogyan lehet túlélni a legmélyebb árulást, és újra megtalálni önmagunkat.
Negyven év házasság után, férjem betegsége és halála után egyedül maradtam. Azt hittem, a gyerekeim majd mellettem állnak, de mindegyikük a saját életét élte, én pedig magamra maradtam a fájdalommal, a ház gondjaival és az emlékekkel. Vajon hol rontottam el, hogy most ilyen magányos vagyok?
A bátyám halála után minden az ő feleségéhez került, én pedig csak egy doboz régi fényképpel és a láthatatlanság érzésével maradtam. Gyerekkorunktól elválaszthatatlanok voltunk, de most úgy érzem, mintha sosem léteztem volna igazán a család számára. Vajon hol hibáztam, és hogyan lehet továbblépni, ha minden, ami fontos volt, kicsúszott a kezemből?
