Az unokám, Lili, egyszer azt mondta nekem, hogy szégyelli, ahogy kinézek, mert nem vagyok olyan, mint a „modern nagymamák”. Ez a mondat összetörte a szívemet, hiszen ő volt a mindenem, amióta megszületett. A történetemben elmesélem, hogyan próbáltam megérteni őt, és hogyan küzdöttem meg azzal, hogy a világ és a család is változik körülöttem.
Egy szürke, novemberi reggelen váratlanul visszatért a fiam, akit évek óta nem láttam. Az öröm helyett azonban csalódás és félelem töltött el, amikor bemutatta a lányt, akit nem tudtam elfogadni. Csak később, amikor megismertem a történetét, értettem meg, mennyire tévedtem – és hogy a szeretet néha egészen más arcot ölt, mint amire számítunk.
Mindig is azt hittem, hogy tudom, mi a legjobb a fiamnak. Amikor először bemutatta nekem Katát, azonnal éreztem, hogy valami nincs rendben vele. Az évek során azonban rá kellett jönnöm, hogy az előítéleteim nem csak őt, de az egész családunkat is tönkretehetik.
Gyerekként mindig hiányzott az apám, és anyám, Éva, egyedül nevelt fel. Tízévesen egy idegen, Nándor lépett be az életünkbe, akit eleinte elutasítottam. Az évek során azonban rájöttem, milyen nehéz döntéseket kellett meghoznia anyámnak, és hogy Nándor hogyan segített újraépíteni a családunkat.
