Az iskolai ebédlőben megaláztak, mert nem tudtam kifizetni a meleg ebédet. A nagymamám kiállt értem, de a szégyen és a harag sokáig bennem maradt. Vajon tényleg csak a pénz számít egy gyereknek az iskolában?
Egyetlen telefonhívás elég volt, hogy ráébredjek: a döntéseink súlya nemcsak ránk, hanem a gyerekeinkre is nehezedik. A hitel, a költözés és a családi feszültségek közepette próbáltam megtartani mindent, ami fontos – de közben majdnem elveszítettem azt, ami igazán számít. Ez az én történetem arról, hogyan tanultunk meg újra családdá válni, amikor minden darabokra hullott.
A történetem egy budapesti elit gimnáziumban játszódik, ahol apám, a portás, miatt mindig kívülállónak éreztem magam. A gazdag osztálytársak éveken át gúnyoltak, míg egy nap, a szalagavatón, minden megváltozott. Ez a történet arról szól, hogyan tanultam meg kiállni magamért, és hogy a valódi értékek nem pénzben mérhetők.
Gyerekkorom óta tudtam, hogy kilógok a sorból: a gazdag osztálytársaim lenéztek, mert apám a suli portása volt. Mégis, egyetlen éjszaka alatt minden megfordult, amikor a szalagavatón limuzinnal jelentem meg – és végre megláttak bennem valakit. Ez a történet arról szól, mennyit ér a kitartás, a szeretet és az emberi méltóság, amikor mindenki más csak a pénzt látja.
