A nevem Zoltán, és soha nem gondoltam volna, hogy az a ház, amit a lányomnak építettem, egyszer a családunk széthullásának szimbóluma lesz. Amikor a lányom, Anna elvált a férjétől, Gábortól, ő hirtelen igényt tartott a ház felére, mondván, hogy ő is sokat tett bele. Tehetetlen dühvel nézem, ahogy az egykor szeretetteljes otthonunk csatatérré válik.
Mindig azt hittem, apám meghalt, mielőtt megszülettem. Egy nap azonban egy idegen kopogtatott az ajtómon, és mindent felforgatott, amit a családomról tudni véltem. Ez a történet arról szól, hogyan omlott össze a világom, és hogyan próbáltam újra felépíteni magam az igazság romjain.
Gyerekkorom óta apám szigorú, rideg természete határozta meg az életemet. Amikor súlyos beteg lett, és tőlem kért segítséget, szembe kellett néznem a múlt fájdalmaival és a saját határaimmal. Ez a történet arról szól, hogyan kerestem választ arra, meddig tart a gyermek kötelessége, és mikor kezdődik a saját lelki békémhez való jogom.
Egy hétköznapi budapesti apa vagyok, akinek a lánya súlyos beteg lett, és ezzel egy időben derült ki, hogy nem vagyok a vér szerinti apja. A feleségem eltűnt, én pedig egyedül maradtam a kislányommal, miközben a múlt titkai és a mindennapi küzdelmek szorongattak. Ez a történet arról szól, hogyan tanultam meg újra hinni magamban és a szeretet erejében, amikor minden darabokra hullott.
A nevem Dóra. Húsz hónapig feküdtem kómában egy budapesti kórházban, miközben apám minden nap gitározott nekem. Ez a történet a családom küzdelméről, a reményről és arról, hogyan hozott vissza az életbe a szeretet és a zene.
Az apám sosem bízott bennem igazán, mindig azt hitte, ő tudja, mi a legjobb számomra. Egy veszekedés során a szemembe mondta, hogy nélküle semmire sem viszem, és ez a mondat örökre belém égett. Ez a történet arról szól, hogyan próbáltam megtalálni a saját utamat, miközben a családi kötelékek és az önállóság iránti vágy között őrlődtem.
Egy esős délutánon, amikor a családi feszültségek már a tetőfokára hágtak, apám egy váratlan játékkal próbált közelebb kerülni hozzám: a szilvás gombóc kihívással. A játék egyszerű volt, de a mögötte húzódó érzelmek és régi sebek mindent bonyolultabbá tettek. Ez a történet arról szól, hogyan próbáltunk újra egymásra találni egy tál gőzölgő gombóc mellett.
A nevem Márk, és azóta, hogy elhagytam a családomat, két lányom, Anna és Júlia, mintha idegenné váltak volna számomra. Egykor én vittem őket iskolába, most pedig a telefonhívásaimra sem válaszolnak. Vajon tényleg eltűnhet egy apa és gyermekei közötti szeretet a felnőttek hibái miatt?
Egy családi vacsora közepén robban a bomba: apám bejelenti, hogy elhagyja anyámat egy fiatalabb nőért. A döntése mindannyiunk életét darabokra töri, és én, mint legidősebb lány, próbálom összetartani a széthulló családot. A történetem a megbocsátásról, haragról és arról szól, hogy vajon lehet-e újra bízni abban, aki egyszer már mindent elvett.
Egy tragikus autóbalesetben elvesztettem a tízéves lányomat, Emesét. A fájdalom és a harag helyett végül a megbocsátást választottam annak a fiatal férfinak, aki a volán mögött ült. Ez a történet arról szól, hogyan találtam meg a békét egy olyan veszteség után, amit soha nem lehet teljesen feldolgozni.
Egy fájdalmas válás után próbálom megtalálni a helyem a lányaim életében, miközben úgy érzem, egyre inkább eltávolodnak tőlem. A történetem arról szól, hogyan próbálok kapcsolatot teremteni velük, miközben a múlt hibái és a családi konfliktusok újra és újra közénk állnak. Vajon képes vagyok visszanyerni a bizalmukat, vagy örökre elveszítettem őket?
Feleségem halála után azt hittem, soha többé nem találok boldogságot. Aztán megismertem Zsuzsát, aki új reményt adott nekem és a lányomnak, Annának. Egy családi vacsorán azonban Zsuzsa egyetlen mondata mindent összetört bennem – és talán örökre megváltoztatta a sorsunkat.
