Egy márciusi éjszakán, miközben a varrógépem némán pihent, én a konyhaasztalnál ültem, és a bankjegyeket számoltam. Senki sem tudta, miért készítek minden hónapban pontosan 200 kék pamutruhát, de aznap éjjel minden megváltozott. Az életem titka végül napvilágra került, és a családom, a szomszédaim, sőt, egész Békéscsaba másképp nézett rám.