A kutya tĂ©pte szĂ©t a borĂtĂ©kot, Ă©s vele egyĂĽtt a hallgatásomat is
Egyetlen levĂ©l után azt hittem, vĂ©gleg elnĂ©mulok, de a kutyám nem hagyta. Ahogy miatta felelĹ‘ssĂ©get vállaltam, Ăşgy kĂ©nyszerĂĽltem vĂ©gre szembenĂ©zni azzal is, amit az anyám Ă©vekig elintĂ©zett egy vállrándĂtással. Most már tudom, hogy nem csak a mĂşlt adĂłsságait fizetjĂĽk — nĂ©ha a saját Ă©letĂĽnket kell visszakĂ©rnĂĽnk.