A nevem Katalin, és ötvenévesen, tizenhat év küzdelem után lettem anya. A történetem a remény, a csalódás, a családi konfliktusok és a társadalmi előítéletek között játszódik, miközben minden nap újra és újra meg kellett küzdenem önmagammal és a világgal. Most, amikor végre a karomban tarthatom a kisfiamat, visszanézek az útra, amelyen végigmentem, és felteszem magamnak a kérdést: vajon megérte?