Egy esős, őszi estén, a régi családi házban ülve, visszatekintek az életemre. Megbánások, kihagyott lehetőségek, és a szülői szerep nehézségei kísértenek. Vajon más lett volna minden, ha bátrabb vagyok, ha jobban szeretek, ha elindulok azon az úton, amitől mindig is féltem?
Három év magány után újra rátaláltam a szerelemre, de rá kellett jönnöm, hogy az igazi boldogságot csak önmagamban találhatom meg. A múltam árnyai, a családom hiánya és egy új kapcsolat illúziója mind próbára tették az erőmet. Ez a történet arról szól, hogyan tanultam meg szeretni önmagamat, és hogy néha a magány nem büntetés, hanem ajándék.
Egyetlen fiam, Bence esküvője után úgy éreztem, elveszítem őt. Felesége, Zsófi, mintha elvette volna tőlem a helyemet, és mindent megtettem, hogy visszaszerezzem a fiam szeretetét. Most, évekkel később, visszanézve csak azt kérdezem magamtól: vajon tényleg jó úton jártam?