Gyerekkorom óta apám szigorú, rideg természete határozta meg az életemet. Amikor súlyos beteg lett, és tőlem kért segítséget, szembe kellett néznem a múlt fájdalmaival és a saját határaimmal. Ez a történet arról szól, hogyan kerestem választ arra, meddig tart a gyermek kötelessége, és mikor kezdődik a saját lelki békémhez való jogom.
A férjem temetésén, miközben a gyász és a harag között vergődtem, kiderült, hogy minden vagyonát egy idegen nőre hagyta. Az életem darabokra hullott, miközben kétségbeesetten próbáltam megérteni, ki volt ez a nő, és mit jelentett a férjemnek. A múlt árnyai, családi titkok és saját önbecsülésem kérdései között kellett megtalálnom önmagamat.
Egyetlen pillanat alatt omlott össze az életem, amikor megtaláltam anyám végrendeletét az éjjeliszekrényén. Mindig hittem, hogy engem és a nővéremet, Mártát, ugyanúgy szeretett, de most minden megkérdőjeleződött bennem. Vajon képes vagyok valaha megbocsátani neki – vagy magamnak?
Azon a napon, amikor először hagytam a kisfiamat anyámnál, a szívem majdnem kiszakadt a mellkasomból. A bizalom, a félelem és a bűntudat örvényében próbáltam eligazodni, miközben minden perc egy örökkévalóságnak tűnt. Ez a történet arról szól, hogyan tanultam meg elengedni, bízni – és szembenézni önmagammal.
Ez az én történetem, Anna vagyok, orvos Budapestről. Egy családi titkokkal, árulással és megbocsátással teli életúton keresztül tanultam meg, hogy az élet sosem fekete-fehér. Anyámmal való konfliktusaim, apám elvesztése és a családi hazugságok leleplezése közepette próbálom megtalálni a békét és az értelmet a múltamban.
Egy fiatal anya vagyok, aki hiába él a szülei közelében, mégis magányosnak és túlterheltnek érzi magát. A családi elvárások, a generációs különbségek és a mindennapi nehézségek közepette próbálom megtalálni önmagam és a boldogságot. Vajon miért nem elég a család támogatása, ha az ember lelke máshol keres megértést?
Egy viharos éjszakán egy elveszett kisfiút fogadtam be, és hónapokkal később az életem újabb fordulatot vett, amikor az ajtómban megjelent a fiú ikertestvére. A történetem a szeretetről, a bizalomról és a család határainak újraértelmezéséről szól. Vajon képes vagyok-e mindkét fiút megmenteni – és közben önmagamat is?
Amikor öt hónappal anyám temetése után visszatértem a régi lakásába, a szomszéd, Ilonka néni egy naplót adott át, amit anyám nekem szánt. A poros, elhagyatott lakásban olvasva a sorokat, szembesültem családunk elhallgatott titkaival, és újra kellett értelmeznem a múltunkat. A napló feltépte a régi sebeket, de talán segít megbékélni is.
Egy esős, őszi estén, a régi családi házban ülve, visszatekintek az életemre. Megbánások, kihagyott lehetőségek, és a szülői szerep nehézségei kísértenek. Vajon más lett volna minden, ha bátrabb vagyok, ha jobban szeretek, ha elindulok azon az úton, amitől mindig is féltem?
Három év magány után újra rátaláltam a szerelemre, de rá kellett jönnöm, hogy az igazi boldogságot csak önmagamban találhatom meg. A múltam árnyai, a családom hiánya és egy új kapcsolat illúziója mind próbára tették az erőmet. Ez a történet arról szól, hogyan tanultam meg szeretni önmagamat, és hogy néha a magány nem büntetés, hanem ajándék.
Egyetlen fiam, Bence esküvője után úgy éreztem, elveszítem őt. Felesége, Zsófi, mintha elvette volna tőlem a helyemet, és mindent megtettem, hogy visszaszerezzem a fiam szeretetét. Most, évekkel később, visszanézve csak azt kérdezem magamtól: vajon tényleg jó úton jártam?
