Egy hűvös, szeles délelőttön a Farkasréti temetőben álltam, amikor egy ismeretlen kisfiú odalépett hozzám, és azt mondta: „Uram, az a kisfiú tegnap velem focizott.” A szívem összeszorult, hiszen négy hónapja temettem el a fiamat, Mátét, és a fájdalom még mindig éles volt. Ez a mondat mindent felforgatott bennem, és újra szembe kellett néznem a múltam árnyaival, a családom széthullásával és a saját bűntudatommal.