Soha nem gondoltam volna, hogy a nyugdíjas éveimben egy angoltanfolyam teljesen felforgatja az életemet. Egy váratlan találkozás a tanárommal, Gáborral, felszínre hozta a múltam eltemetett fájdalmait, és új reményt adott a jövőmhöz. Ez a történet arról szól, hogyan lehet újrakezdeni, amikor már mindenki azt hiszi, hogy mindennek vége.
Soha nem gondoltam volna, hogy hatvanévesen újra szerelmes lehetek. A családom és a környezetem értetlenül nézte, ahogy kézen fogva sétálok Lajossal a városban. A történetem arról szól, hogyan találtam rá önmagamra és a boldogságra akkor, amikor már mindenki lemondott rólam – talán én is magamról.
Hetvenhárom éves vagyok, és sosem gondoltam volna, hogy még egyszer igazán szerelmes lehetek. Egy hosszú, magányos évtized után újra megnyílt előttem a boldogság lehetősége, de a családom és a múltam árnyai mindent veszélybe sodortak. Vajon van-e jogom újrakezdeni, amikor mindenki más már lemondott rólam?
Hatvanhárom éves vagyok, özvegy, két felnőtt gyermek anyja. Hét év magány után újra szerelmes lettem, de a családom és a környezetem kinevetett és elutasított. Most azon tűnődöm, vajon jogom van-e boldognak lenni, ha mindenki más szerint ez már csak nevetséges álmodozás.
