Egy kutya miatt nem mentem vissza a hídra – az elválás és Bambi története

Egy esős novemberi estén Bambi, a riadt vizsla keverék beugrott elém a zebrán, és véres mancsával kétségbeesetten kapaszkodott belém. Pont azon a napon, amikor minden okom megvolt elfordulni az emberektől, ő belém kapaszkodott. Ez a kutya volt az, aki miatt nem húzódtam vissza végleg a magányomba, hanem három döntést is hoztam, amik mindent megváltoztattak.

Zokogva kerestem Buksi nyakörvét a lakótelep lépcsőházában, miközben odakint már megállíthatatlanul zuhogott a novemberi eső

Minden akkor kezdődött, amikor Buksi vérző manccsal vonszolta be magát a lakótelep kapualjából; aztán olyan döntésekre kényszerített, amiket nélküle sosem mertem volna meghozni. A férjem családjában idegenként éltem, de a kutyám minden nap újra és újra szembesített ezzel a kívülállósággal. Mégis, pont ő volt az, aki végül segített megtalálnom a saját helyemet a világban – de ennek ára volt.