Egyetlen nap alatt elvesztettem a férjemet, az otthonomat és minden biztonságérzetemet. A család, amelyben hittem, hátat fordított nekem, így egy idegen faluban kellett újrakezdenem mindent. Ez a történet a fájdalomról, magányról és arról a belső erőről szól, amely segített megtalálni önmagam és új otthont teremteni.
Azon az éjszakán, amikor a lányom, Eszter szülni indult, minden idegszálammal vele voltam. A várva várt unoka öröme mellett azonban szembesülnöm kellett azzal, hogy Eszter már felnőtt nő, aki nem enged be mindent az életébe, és nekem is meg kell tanulnom elengedni. Vajon hol húzódnak a határok egy anya és egy felnőtt lánya között, amikor új élet születik?
Az életem egyetlen pillanat alatt fordult fel: amikor megtudtam, hogy a férjemnek titkos múltja van, és az anyám nem tudott segíteni. A családi titkok, a vidéki pletykák és az anyai szeretet mindent átszőtt. Vajon lehet-e újrakezdeni, ha minden, amiben hittél, darabokra hullik?
Egyedülálló anyaként küzdöttem a túlélésért Budapesten, majd kénytelen voltam külföldre menni dolgozni, amikor a lányom a legnagyobb szükségben volt rám. Most, évekkel később, felnőtt lányom gyűlölettel néz rám, és én minden nap azon gyötrődöm, hogy vajon jó döntést hoztam-e. Ez az én történetem a szeretet, bűntudat és megbocsátás útvesztőjében.
Hatvanhárom éves vagyok, özvegy, két felnőtt gyermek anyja. Hét év magány után újra szerelmes lettem, de a családom és a környezetem kinevetett és elutasított. Most azon tűnődöm, vajon jogom van-e boldognak lenni, ha mindenki más szerint ez már csak nevetséges álmodozás.
Gyerekkorom óta azt hittem, tudom, ki vagyok és kihez tartozom, de egy éjszaka anyám halálos ágyán elhangzott vallomása mindent megváltoztatott. A családi titkok, a szeretet és a megbocsátás ereje végigkísérte az életemet, miközben megtanultam, hogy a vérnél is erősebb lehet az a kötelék, amit a szív diktál. Vajon képesek vagyunk elfogadni múltunkat és megbocsátani azoknak, akik a legmélyebben sebeztek meg minket?
